Kamocsay Prémium Cserszegi fűszeres 2022

A Cserszegi fűszeres nagy mű, járja világhódító útját, immár Kaliforniában és Kínában is gyökeret vert. A 2010-ben elhunyt Bakonyi Károly 13, azelőtt nem létezett szőlőt teremtett, a cserszegi mellett olyanokat, mint a Nektár, a Pátria, a Rozália, a Korona, a Helikon, a Valentin, a Corvinus, a Carolus és még jó néhány bor- és csemegeszőlőt. Mi a szőlőnemesítő célja, mi a nemesítés lényege? Az elsődleges cél ma Magyarországon, a szőlőtermesztés északi határának közelében a mindig beérő, azaz korai érésű fajták előállítása. A honi szőlőnemesítés tendenciája, fő paradigmája szinte mindig a korai érés irányába mutat. A borszőlőfajták nemesítése a hatvanas évektől bontakozott ki, a fő cél, kívánatos tulajdonság, szelekciós szempont ekkor leginkább az volt, hogy az új klón/fajta a minőség megtartása mellett minél nagyobb terméshozamot is adjon a szőlő, először fajtán belüli szelekció révén, utóbb fajta- és fajkeresztezéssel, illetve mutációs nemesítéssel. Ma főleg olyan fajta előállítása a fő cél, amely két héttel korábban érik, azaz tkp. minden évben beérik 18-20 mustfokra, ha esik, ha fúj. Tökéletesen illeszkedik tehát a magyar (Kárpát-medencei) ökológiai-önológiai térbe, jobban például, mint némely elsőrangú, de későn érő világfajta, pl a rendszerváltás után sokat telepített cabernet sauvignon. Egy új fajta akkor létjogosult, ha jobb és olcsóbb, mint elődei, illetve azok a (világ)fajták, melyekből létrehozták őt. Akkor létezik, ha a termelés, a piac befogadja, egyszerűen szólva, ha termesztik. Ez a két fő fogalma tehát a honi szőlőnemesítésnek: a korai érés és az, hogy az új szőlő bekerül-e a termelésbe. De hogyan jut el egy új fajta a termelésbe, mi az algoritmusa ennek a folyamatnak és mennyi időbe kerül? Hisz legyen bár egy új fajta bármilyen zseniális, a róla szóló információnak valahogy el kell jutnia a szőlészhez-borászhoz. Annó az információ első számú közvetítői és referencia-üzemei a kutató intézetek voltak, szétverésükkel ez az információ-allokálási rendszer jórészt megszűnt. A cserszegi azért terjedhetett el, mert néhány ÁG. és téesz kiváló szakemberei felismerték, kivel van dolguk. Ma leginkább úgy kezd működni egy új fajta, ha egy kreatív gazda felkarolja és termeszteni kezdi, mondjuk egy önálló kísérleti kisültetvényen, jó esetben valamelyik megmaradt kutatóval kooperációban. Ahhoz, hogy egy arra érdemes új fajta bekerüljön a termelésbe, rendszerszerűen kellene egybekapcsolódnia a nemesítő, a borász és a kereskedő/marketinges munkájának, ilyen rendszer sincs, marad tehát (az egész mai magyar szőlő-borágazatra jellemző) véletlenszerűség és esetlegesség. Mintha nem lenne kézben tartva ez a dolog (sem). Dinamikáját tekintve a szőlőnemesítés mondjuk nem tartozik a mindennapi stresszt hozó, hektikus foglalatosságok közé. Sőt, őszintén szólva egy új fajta sikeréhez, a termelésbe való bekerüléséhez minimum negyed század szükséges. Az első anyanövénytől olyan 25, esetleg 50 év is kell, míg egy új fajta bekerül a termelésbe és végleg megkapaszkodik a nagyvilágban.