EN

A neszmélyi borvidék 3.

2016/04/12

Geológia

A Neszmélyi borvidéket földrajzilag jól körülhatárolni a tagoltsága okán szinte lehetetlen. Nyugatról kelet felé haladva először az Ászári-körzetbe botlunk, ez a terület a Bársonyosi-dombság vidéke. Az agyagos-homokos tavi üledékekből és negyedidőszaki löszből álló vidéken a szőlőhegyek legfontosabb talajképző kőzete a lösz, a vidék nagyobbik részén agyagbemosódásos barna erdőtalaj található.

A dombvidéket délről az Által-ér, nyugatról a Bakonyalja és a Sokoró, keletről a Gerecse határolja, míg északon belesimul az Igmánd-Kisbéri-medencébe, a borvidék az utóbbi kettő területére is átnyúlik. A borvidék központi része a (főként dachsteini mészkőből és dolomitból álló) Gerecse nyugati és északi lejtőin található. A Dunaszentmiklós-Dunaalmás-Neszmély települések által közrefogott terület a bortáj történelmi és jelenlegi magja is egyben. A Neszmély határában található Nagy-Somló, Korma-hegy (300m) és Meleges (274m) egyben a legismertebb dűlők lelőhelyei is. Az északi lejtésű területeket a Duna által visszavert napsugarak melegítik, az északi szelek pedig a gombabetegségek kockázatát csökkentik. Az agyagos talaj nyomelemekben és ásványi anyagokban gazdag. Az egész borvidékről elmondható, hogy éghajlati viszonyai kiegyenlítettek, a napsütéses órák száma 2000 óra körül alakul évente, míg a csapadék mennyisége 550-650 mm.


Vissza