EN
Q

Kamocsay Prémium Cserszegi fűszeres 2022

Vinagora Médaille d'Or
Vinagora Médaille d'Argent

Ez volt az első nagy nemzetközi sikere Kamocsay Ákosnak, mint ismeretes, a cserszegivel nyerte el Angliában 1998-ban (ahol előző évben az Év Borásza díjat is megkapta), a londoni Wine Challenge-n 7500 (!) bor között „Az Év Fehér Bora“-díjat. Ismert, hogy a britek, nem boldogulván a cserszegi fűszeres kiejtésével, a kiejthetetlen (unpronounceable) néven kezdték forgalmazni a bort, majd Woodcuttersnek keresztelték el.

A bor

Világos zöldessárga, virágos-gyümöcsös illatú (egres, citrus, szőlő), a kerek, telt, finom savú kortyban és a lecsengésben nagyon kellemes, intenzív virágosság-szőlősség, szépen csendülő, egyenes vonalú, nem bonyolult bor. 

A szőlő

A Cserszegi is újkeletű hibrid, Bakonyi Károly keresztezte az Irsait a piros traminivel, illatost az illatossal még 1960-ban. Az új fajta az egyik legsikeresebb magyar keresztezés lett, igazi hungarikum. Ma már több, mint 3 ezer hektáron terem, a szomszédos országokban is fellelhető és a tengerentúlon is foglalkoznak vele, lásd a keretest. Bő termő, korán érő fajta, a fürt borostyánszínű, kis szemei lédúsak, és ami a lényeg és a jó bor támasza-talpköve, jó a sava, a must savtartalma 8-10 g/l és nem lágyul le.

Gasztró

Egyszerűbb fogásokhoz is jó lehet (szendvics egy pikniken, friss sajt), vagy hideg előételként sonka mellé feladott madársalátás-ruccolás-parmezános salátához, hideg pástétomokhoz, de biztos nem hibázunk, ha grillezett fehérhúsokhoz, szárnyas sülthöz, szárnyasraguhoz vagy indiai ételekhez mellékeljük, és ideális vegeteriánus-bor is.

Mi is az a hibrid?

A Cserszegi fűszeres nagy mű, járja világhódító útját, immár Kaliforniában és Kínában is gyökeret vert. A 2010-ben elhunyt Bakonyi Károly 13, azelőtt nem létezett szőlőt teremtett, a cserszegi mellett olyanokat, mint a Nektár, a Pátria, a Rozália, a Korona, a Helikon, a Valentin, a Corvinus, a Carolus és még jó néhány bor- és csemegeszőlőt. Mi a szőlőnemesítő célja, mi a nemesítés lényege? Az elsődleges cél ma Magyarországon, a szőlőtermesztés északi határának közelében a mindig beérő, azaz korai érésű fajták előállítása. A honi szőlőnemesítés tendenciája, fő paradigmája szinte mindig a korai érés irányába mutat. A borszőlőfajták nemesítése a hatvanas évektől bontakozott ki, a fő cél, kívánatos tulajdonság, szelekciós szempont ekkor leginkább az volt, hogy az új klón/fajta a minőség megtartása mellett minél nagyobb terméshozamot is adjon a szőlő, először fajtán belüli szelekció révén, utóbb fajta- és fajkeresztezéssel, illetve mutációs nemesítéssel. Ma főleg olyan fajta előállítása a fő cél, amely két héttel korábban érik, azaz tkp. minden évben beérik 18-20 mustfokra, ha esik, ha fúj. Tökéletesen illeszkedik tehát a magyar (Kárpát-medencei) ökológiai-önológiai térbe, jobban például, mint némely elsőrangú, de későn érő világfajta, pl a rendszerváltás után sokat telepített cabernet sauvignon. Egy új fajta akkor létjogosult, ha jobb és olcsóbb, mint elődei, illetve azok a (világ)fajták, melyekből létrehozták őt. Akkor létezik, ha a termelés, a piac befogadja, egyszerűen szólva, ha termesztik. Ez a két fő fogalma tehát a honi szőlőnemesítésnek: a korai érés és az, hogy az új szőlő bekerül-e a termelésbe. De hogyan jut el egy új fajta a termelésbe, mi az algoritmusa ennek a folyamatnak és mennyi időbe kerül? Hisz legyen bár egy új fajta bármilyen zseniális, a róla szóló információnak valahogy el kell jutnia a szőlészhez-borászhoz. Annó az információ első számú közvetítői és referencia-üzemei a kutató intézetek voltak, szétverésükkel ez az információ-allokálási rendszer jórészt megszűnt. A cserszegi azért terjedhetett el, mert néhány ÁG. és téesz kiváló szakemberei felismerték, kivel van dolguk. Ma leginkább úgy kezd működni egy új fajta, ha egy kreatív gazda felkarolja és termeszteni kezdi, mondjuk egy önálló kísérleti kisültetvényen, jó esetben valamelyik megmaradt kutatóval kooperációban. Ahhoz, hogy egy arra érdemes új fajta bekerüljön a termelésbe, rendszerszerűen kellene egybekapcsolódnia a nemesítő, a borász és a kereskedő/marketinges munkájának, ilyen rendszer sincs, marad tehát (az egész mai magyar szőlő-borágazatra jellemző) véletlenszerűség és esetlegesség. Mintha nem lenne kézben tartva ez a dolog (sem). Dinamikáját tekintve a szőlőnemesítés mondjuk nem tartozik a mindennapi stresszt hozó, hektikus foglalatosságok közé. Sőt, őszintén szólva egy új fajta sikeréhez, a termelésbe való bekerüléséhez minimum negyed század szükséges. Az első anyanövénytől olyan 25, esetleg 50 év is kell, míg egy új fajta bekerül a termelésbe és végleg megkapaszkodik a nagyvilágban.

Díjak

Kamocsay Prémium Cserszegi Fűszeres 2021
Neszmélyi Borvidék borverseny 2022 - bronz

Kamocsay Prémium Cserszegi Fűszeres 2020
VinAgora aranyérem

Kamocsay Prémium Cserszegi Fűszeres 2015
Prestige Reserve verseny Vinum Bonum díj
Women’s Wine & Spirits Awards, ezüstérem

Analitika

Tájegység Neszmélyi
Földrajzi árujelző OEM
Erjesztés tartály
Érlelés hosssza (hónap) -
Almasavbontás -
Szüret időpontja 2022. szeptember
Kiszerelés 0,75l
Alkoholtartalom 11,50%
Cukortartalom 0,8 g/l
Savtartalom 5,6 g/l
Kalória 62 kcal / 100 ml
Tárolási hőmérséklet 10-12°C


Rendelés

2399 Ft/Palack

Tovább a vásárláshoz »

Vissza

További boraink

Kamocsay Prémium Irsai Olivér
2022

Népszerű és hungarikumnak tekinthető fajta, Kocsis Pál nemesítette 1930-ban. Egy barátjának...


Megnézem

Kamocsay Prémium Sárgamuskotály
2022

A sárgamuskotály népszerű csemegeszőlő is, ez az a fürt, ami a saszlák közé keveredve fel...


Megnézem

Kamocsay Prémium Chardonnay
2021

A chardonnay a Kamocsay Prémium borcsalád az egyik legsikeresebb tagja, a Kamocsay-stílusjegyek ...


Megnézem

Díszdobozos Chardonnay dűlőváloga
tás

Díszdobozos Chardonnay dűlőválogatás 5 dűlő és egy chardonnay cuvée lencséjén kereszt...


Megnézem